na, akkor következzen ide most valami olyasmi, amit alapesetben egy teljesen másik blogba írtam volna egy teljesen más korban.

én nem tudok magamra venni egy álarcot, hogy minden stimmel. mert nem stimmel. nem megy. az sem sikerül, körbeveszem, magam jó dolgokkal hátha jobban leszek. nem sikerült. nem jött össze. nem tudok odafigyelni, nem tudok koncentrálni, nem tudok jeleket és gesztusokat olvasni. most nem megy. ezek miatt olyan láthatatlan sebeket okozok embereknek, amiket nem akarok. (és nyilván mindig utólag vagyok okos...)

de azt a biztonságot és békét, amit valaha sikerült megteremteni, "kisugározni" na ezt most nem tudom.

szeretnék végre beszélgetni valakivel, úgy mint egykoron. szeretnék függni valakitől...

egy valamit tudok. csoportért tenni. ez kiderült most a hétvégén a Bakonyban.