nos tehát. közvetve Deutsche Telekom alkalmazott lettem. menő. válságálló. ismerősök közé jöttem dolgozni. eddig úgy érzem, hogy számítanak rám, a főnököm mindenben szabad kezet adott, csak arra kért, ha nem érzem magam biztosnak a dolgomban, inkább kérdezzem meg őt, vagy valakit. tulajdonképpen nekem kell helyrerántani a csoport dokumentációját, szerencsére nem tartalmilag, hanem formailag és a frissítésekre nézvést. itt bele is ütköztem az első akadályba, nevezetesen, abba, hogy minden mérhető. ez így van és kész. viszont egy csomó általunk végzett feladaton ez nincs is megahtározva, pedig nagyon kéne, mert ha ez nincs, akkor mégis mi alapján számláz a magyar fél a német félnek?
illetve küszöbön áll az üzletfolytonossági tervnek a tesztelése. ez praktikusan annyit tesz, hogy vajon tudunk-e szolgáltatni, ha leomlik a komplett C épület. izgalmas lesz, mivel a szolgáltatást csak ITSH/T-Systems/Deutsche Telekom területen lehet végezni, ezért nekünk záros határidőn belül át kell érnünk a Távíró utcába az SOS bőrönddel együtt, elzabrálni valami termet, belőni a netet és újra visszaállítani a szolgáltatást. a megoldás sikere felől nincsen kétségem, mivel magasan kvalifikált informatikusokkal vagyok körülvéve. személy szerint azon aggódom picit, hogy az időkeret ami alatt el kell jutni A-ból B-be, na az qrvára nincs meghatározva.
cipő nélkül lehet táncolni, zene nélkül kicsit nehezebb.
