na ma leléptem korán a gyapotmezőről. elmentem a központi szájsebészetre a fogam miatt. elég érdekes látvány fogadott az utcába érve. vakondtúrás, brazil gépsor, sár mindenhol. ennek tetejábe a kedvenc villámhárítóm előtt feltúrták a járdát, szóval nem volt hova lakatolni. betolom a Rémet az épületbe. magyarázom a helyzet. végül egy tanterembe rakom le a gépet. majd várakozás. rengeteg lassan csorduló perc, szinte felőrli az idegeimet. mindezt azért, mert az utcában tüsténtkedő melósok menetközben elhagyták valahol a köz műtérképet. ennek eredménye képpen elnyesték a Központi Stomatologiai Intézet fő betáp-kábeljét. ergo se villany, se műszer, se műtét, se vizitdíj. mint mindennek, ennek is egyszer vége szakadt. kaptam egy ujjnyi Lidocaint. zsibbadás. nyktól felfelé a két fülem között semmit sem érzek. műtét. kb 20 perc alatt kihúzta. akkor még nem fájt semmi. csak hallottam, ahogy recseg-ropog a csont. azóta kiállt belőlem a lido. most iszom. rá a cataflamra. holnap szabin vagyok, szóval nem érdekelnek a következmények. búcsúzóul bemutatom a veszteseket. (a pirosabb a mai.)
