Egy rég nem látott cimborám naplójából:
"Az ember értékhierarchiát állít föl: bizonyos értékeket piramisszerű rendbe helyez. Az értékorientált ember nem csupán ezen értékpiramis mentén él, de valójában ezért is él. Míg a teljesítményben hívő többet, jobbat akar elérni, manifesztált eredményt vár, a érzelemcentrikus szerelmet, békés családi környezetet keres mindenek felett, addig az értékekre orientált személy számára a legfontosabb, hogy mindezeket a megszabott értékhatárokon belül érje el. Minden ember számára létezik egy csúcsérték, a piramis csúcsa. Úgy mondják a psziciháterek, hogy bármely közbenső érték kihullása átvészelhető, mert egy másik érték ugrik a helyére. Egyedül a csúcsértéknél nincs tovább: ha ezt veszted el, ha abban csalódsz, akkor nincs, ami kiváltsa ezt. A lelki integritás megbomlása, a hitvesztettség gyakorlatilag olyan krízist eredményez, melyet a személy tudata nem képes sérülések nélkül fölfogni."
még ahhoz is kevés vagyok, hogy megértsem, hogy ez mennyire igaz...
