na, kedves olvasók, ez egy hosszabb valami lesz, mert a bennemm felgyülemlett szar már kikivánkozik valahova, hát leginkább ide.elegem van a mostani munkahelyemből, az egyre növekvő, kihivást kicsit sem jelentő balfasz feladattömegből, a főnökeimből, a munkatársaimból, a három műszakból. motiválatlan vagyok. nincsenek perspektíváim. nincsenek céljaim. valaha voltak elvileg -csak menet közben elkoptak- azt hiszem ez a mostani munkahelyem az anyagi biztonságon kívül, csak egy nagy adag depressziót hozott a konyhára....besokalltam attól, hogy olyan szinten elbutít ez a hely, hogy gyakorlatilag képtelen vagyok olvasni. könyvet.
fáradt vagyok, idegileg is, érzelmileg is. nem tudok érzelmeket kimutatni, nem tudok már szeretni sem -legalábbis ezt érzem- kicsi helyen -albi- vagyunk Rózival összezárva, ahol semminek nincs egyáltalán hely. soha nem találunk meg semmit. nem férünk el rendesen. minden mindig láb alatt van. nem férünk el egymástól. és mindig valami apró szaron összerúgjuk a port. lehet, hogy rosszul áramlik a csí, vagy mi a tököm. állandóan feszült vagyok, pedig eleget alszom. a furcsa az, hogy én úgy érzem, hogy kipihentem magam, hogy kisimultak az idegeim. de ezek szerint nem.
anyám egyik rokona -nevezzük Saci néninek- mellrákos. levették a mellét, januártól chemoterápia. mikor a fia megtudta mindezt,összeesett a kórházban. nagyapám nem lett jobban. már nem ismer meg senkit. nincsen semmi biztató. apám sincs jól. állítólag valami gebasz van a gyomrával. tesóm férjét műtötték Krohn-korral, most alig bír állni. Rózi apukája sincs jól, kivizsgáláson van.
tegnap intézgettem az ajándéközönt, mikoris hazafelé menet egy figyelmetlen távolkeleti hölgy -félvak kínai picsa- rámnyitotta az Opel Zafira márkájú gépkocsijának ajtaját. leestem a bringáról, bevertem a vállamat az ajtóba, meg lefejeltem az ajtót, meg kicsit megegyengettem a biciklivel a lemezt. ő meg baromira megijedt. én meg kissé felhúztam magam, mikor kiszólt a volán mögül, hogy "nincbáj?" nem féltem, mert tudtam, hogy nem lett bajom. szerintem pont ez a nyugalom volt az ok, amiért elfelejtettem elkérni a nő számát, felírni a rendszámot stb. mondjuk rejtély, hogy miért nincs legalább egy újjam eltörve, mert a kormánynak az a része csapódott bele az ajtóba, amit fogni szoktam, ha bóklászósra veszem a formát . ez felvet egy másik talányt. hol a faszban volt a kezem?
értelmes munkát akarok, értelmes bérért. motivációt, perspektívákat. nem hazug igéreteket, amiket itt kaptam. szeretnék valami olyat csinálni, ami igénybe veszi a mostani tudásomat (pl: két nyelv), lehetőleg 1 műszakban. a legfontosabb, hogy mindig új dolgokkal, kihívásokkal kecsegtessen, ezáltal soha, de SOHA ne váljon rutinná. tehát most munkát keresek.
meleg kesztyűt, mert a PRO WP-xPertben szétfagy a kezem....
a biciklinek semmi baja szerencsére, mertbár a villa, meg az első kerék olyan volt, mint az ökörhugyozás, mindezen problémákra megoldást adott a Zöld Pont, valamint Pajtibácsi.
elég az, hogy szerintem bölcs döntés volt, hogy egy hónapja nem gyújtottam rá...
változásra van szükségem. nagyon.
ui: szándékosan van minden össze-vissza írva. mondom, hogy nem tudok már koncentrálni. (tanácsokat, észrevételeket emailben. köszi)
2009.12.17. 21:31 kissloofahs
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://kobanyafixiklub.blog.hu/api/trackback/id/tr514881469
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
