Móra Ferenc: A cinege cipője
Vége van a nyárnak, hűvös szelek járnak,
nagy bánata van a cinegemadárnak.
Szeretne elmenni, ő is útra kelni,
de cipőt az árva sehol se tud venni.
Kapkod fűhöz-fához, szalad a vargához,
fűzfahegyen lakó varjú Varga Pálhoz.
Azt mondja a varga, nem ér ő most arra,
mert ő most a csizmát nagyuraknak varrja.
Darunak, gólyának, a bölömbikának,
kár, kár, kár, nem ilyen akárki fiának.
Daru is, gólya is, a bölömbika is
útrakelt azóta a búbos banka is.
Csak a cinegének szomorú az ének,
nincsen cipőcskéje máig se szegénynek.
Keresi-kutatja, röpül gallyról-gallyra
"kiscipőt, kiscipőt" egyre csak azt hajtja.
itt van az ősz gyerekek.
