tegnapi Canossa-járás megvolt. 3 értsd három órát bkv-ztam a Zsolthoz meg vissza és közben rájöttem arra is, hogy miért szeretek ennyire bicajozni. ennyi unott pofát, izzadt, bűzlő testet egy rakáson én még nem éltem. a bicajon legalább csak saját magamat szagolom. elhoztam a tányért, majd a laborban összeraktam a gépet. most már használható, de a láncvonal beállítása még várat magára. ma meló után áthozom a laborból a marosba, hogy ne árválkodjon, meg különben is hétfőtől újra nyeregbe pattanok. aztán este kollektív elhajlás munkatársakkal házibuli keretében. már csak a munkatársak miatt szeretem ezt a céget. itt legalább van kivel inni.
a változatosság kedvéért pénzügyi nehézségeknek nézek elébe. van még 12 ezer forintom. a következő fizetésig. (kb szept 10.) van egy olyan mobilszámlám, amit még sem kaptam, viszont sanszos, hogy a fent említett összeget elviszi, mivel a számlázott periódusban voltunk a dolomitokban, ahol megesett néhány helyzetjelentő sms/ vészhívás. a fentiek után már csak egy kérdés marad nyitva. mit eszünk?
BTW: 4 hónap után felhívott a Nagy Multi, ahova innet lelécelni óhajtottam vala. ez olyannyira meglepett, hogy a HR-es csajszinak még egyszer be kellett mutatkoznia.
