na tegnap megraktuk Rózival a teleholdast. azaz csak majdnem. de erről majd később. találkozónál hatalmas nagy tömeg. kerékpáros topik képviselői, László János, meg jött szembe egy Ropy. elindult a horda. mindent ment zökkenőmentesen. na jó azért nem. kátyúk vannak mindenhol. ez magyarország. aztán jött a szépvölgyi. hát én már arra is büszke vagyok, hogy a fenyőgyöngyéig fel bírtam menni két keréken. bár hol azt éreztem, hogy lefordulok a bicajról, hol pedig azt, hogy minden (értsd alkatrész) recseg ropog és menten szétesik az egész alattam. fenyőgyöngyétől még egy picit raktam, aztán végleg begyászoltam :-( feltoltam a hegyre a gépet. néztünk holdat. ittunk sört, meg teát, meg ettünk zsírosdeszkát a rekettyésben. mi voltunk az utolsók akik eljöttek. Rózsának sem volt egyszerű a szingós móserrel az út. váltott ő is sebességet kézzel…
lefelé már nem volt gond. csak az út szar és nem lehetett rakni neki. Rózsának meg meghalt a lámpája. leginkább hallás után tudtam, hogy merre jár. már, ha éppen húzta a féket.
mindent egybevéve tetszett. egyszer majd megrakom egy rendes montival, vagy váltós oútival.
mai naphoz csak annyit, hogy gyógyszerallergia/mérgezés rulz. Libexin sucks. a vénymentes köhögéscsillapítótól ma reggelre feldagadt a bőröm. öhöm bodottá. na de sebaj csak túléljük ezt a napot.
a főnököm délben zavart haza, azzal, hogy ilyen idült alkesz kinézettel ha lehet ne mutatkozzak emberek között.
erre én: ?????
főnök: tükörbe nézzél!
öt perccel később.
én: megijedtem magamtól, szóval húzok dokihoz.
(az arcomon is feldagadt a bőr. innen az alkesz kinézet.)
dokinál meg kaptam kalciumszurit a nemesebbik felembe, meg fenistil kapszulát, meg kalcium pezsgőtablettát. meglátjuk mi történik hétfőig.
Rózsa meg hazament Tatabányára osztálytalira.
