Kőbánya Fixi Klub

az mekkora, hogy lőttem jakabnak zsíruj rejtett bovdenes Gipiemme fékkart a Hunyadi úton. én meg azon vagyok, hogy echte pályavázat bizniszeljek magamnak. a vágy tárgya: columbus csöves, Campa pályapapucsos, 58 centis, gyöngyház metál szépség, villával, kormánycsapival, nyeregcsővel. eszméletlen, hogy az ilyen lehetőségek mindig akkor jönnek, amikor anyagi forrásaim enyhén szólva végesek. megvettem a jegyet a fly to the moon fesztre. elmentem az ex-gyapotmezőre a bögrémért. napi 40-50 kilcsi megvolt. a nap barma az ezüst Astra a budafokin a hídtól nem messze a kereszteződésben. egysejtünk elsőbbséget adott, majd meggondolta magát és mégsem. ez neki valószínűleg nem jelentett semmit, engem viszont kishíján mexabadított evilági szenvedéseimtől. A halállistán a befutó pedig az az egysejtű hímtag buzuki, aki a jókain úgy mászott a nyakamra, hogy sikeresen letolt egy üresen álló parkolóhelyre. szerencsére nem törtem össze sem magam, sem mást. de drága droidunk beállt a Jókai térnél a sorba. nekem se kellett több, kockakő ide, jólneveltség oda, odagurultam mellé és udvariasan megkérdeztem, hogy ez mégis mire volt jó. kedves rokonaim felemlegetését és hörögve kocsiból kimászást kaptam válaszul. én se valék rest. bringa magamalól felkap buzuki fölé tart. hímtagot erélyesen távozásra felszólít. hímtaggal bélelt buzuki elsunnyog. én meg eljöttem haza. benéztem a helyi bicajboltba, hátha neadjisten van nekik kupakjuk a pedálom végére. nem volt de cserébe jót dumáltam a szerelővel. a hetvenes években sem volt piskóta pesten bicajosnak lenni. őt egy pótkocsis zil úgy szorította le, hogy bekerült a pótkocsi és vontató közé. rakta ott neki serényen (mást nem nagyon tehetett), majd jött egy buszöböl, ő kivágott körberajzolta a zilt és egy lámpánál kitépte a retro hímtagot a kocsiból, úgy hogy csak csattant az aszfalton. (gyk: a zilnek kb másfél méteren van a fülkéje :-)